Adelain 2010.08.29. 00:59

11. Damien

Hogy mit mondott? Rosszul hallottam, ugye? Ezt honnan szalasztották, hogy csak úgy megkérdezi tőlem, hogy szeretem-e kutyában csinálni? Bár őszintén szólva nagyon is, egyik kedvenc pózom. A másik a testőr...

- Én egy presszókávét kérek! - mondtam aztán a pincérnek.

A nő aztán elment, én pedig Gabira néztem, aki reménykedő tekintettel figyelt engem. Gondolom azt remélte, hogy nem hallottam meg az iménti kérdését. Aztán, hogy rátegyek egy lapáttal, szélesen elmosolyodtam, és mint egy naiv kisfiú, válaszoltam is neki.

- Ami azt illeti, igen, szeretem kutyában csinálni.

Azt reméltem, kicsit jobban meglepődik, ehhez képest ő is levágott egy vigyort, mikor válaszolt.

- Az jó, mert én is!

Láttam rajta, hogy egy nagy kő esett le a szivéről. Jaj, de cuki! Szerintem azt hitte, vagy itthagyom, vagy elküldöm a fenébe, és erre egyik sem történt meg. Nem vagyok ám olyan kis ártatlan, mint hiszi.

- Amúgy nem valami jó a csajozós dumád - mosolygok rá ártatlanul.

- Azt mondod?

- Csak nem? Azt ne mondd, hogy másoknál bejött!

- Pedig eddig még nem volt rá panasz - mosolygott rám és vakarta a tarkóját.

Nevetgélni kezdtem. Fenébe, hogy nézhet ki még akkor is olyan jól, ha épp leoltom? Oké, lássuk be, hogy nem az oltásaimról vagyok hires.

Mellesleg nagyon megkönnyebbültem, hogy elterelődött a téma a munkáról. Mit mondtam volna neki? Az igazat? Ugyan, dehogy! Mondjuk... azt mondtam volna neki, hogy vécépucoló vagyok.

- Miért, te hogy csajozol? - kérdezte aztán.

Jó téma ez, mit ne mondjak.

- Igazából nem szoktam. Ők jönnek oda hozzám - vigyorodtam el kinomban, mert szerintem ez gáz, de mégis igy van.

Erre nevetett egy kicsit.

- Fura gyerek vagy te, Damien. És pasizni hogy szoktál?

Egy kicsit elvörösödtem, mert eszembejutott az előző barátom. Épp hogy Németbe költöztem, el is tévedtem ő pedig útbaigazitott engem. Mi tagadás, baromi helyes srác volt zöld szemekkel és vörös hajjal.

- Helyzettől függ - kerülőválaszt kapott.

Sunyi mosoly kúszott az ajkaira.

- Engem hogy csábitanál el? - vigyorodott el végül.

- Ehm...

Na most pirultam el igazán. Végignéztem rajta, és egy ponton megállt a tekintetem. Igen, ott lent. Gabi először úgy nézett rám, mint aki nem tudja, mit bámulok annyira, és talán kicsit zavarta is a bámulásom, ráadásul pont ott... Kinos.

- Mit nézel annyira? - kérdezte.

- Lent van a slicced - néztem fel rá mosolyogva.

Ő is lenézett oda, és kinjában nevetgélni kezdett.

- Ó, a fenébe, ez gáz - aztán gyorsan felhúzta.

Nem hiszem, hogy pont nekem kéne ilyenekről figyelmeztetnek, hisz az imént erősen ráizgultam a seggére, ami már egy kicsit kezd fájni. Sürgősen kezdenem kell valamit a merevedésemmel, mert bajok lesznek. Na mind egy, amig neki nem tűnik fel, addig nincs gond. Remélem.

Hamarosan megjött a pincér, és letette elénk az italokat. Egy ideig nem szóltunk semmit. Szerintem zavarban volt, akármennyire próbálta leplezni. A találka hátra lévő részében nem nagyon beszélgettünk, csak akkor, amikor végül is észrevette, hogy...

- Hisz neked áll! - vigyorgott rám sunyin.

Teljesen elvörösödtem.

- M-Mi? Nem is! - nem néztem le, sajnos túl jól tudtam, hogy igaza van.

- De igen, látom!

- Na jó, talán egy picit - mosolyodtam el kinomban, pedig semmit sem találtam viccesnek ezen az egészen.

Vele ellentétben. Ő nevetni kezdett. Kinevetett. Nem szép dolog!

- Ne nevess! Ez nem vicces. Ez kinos.

- Szerintem aranyos. Mire izgultál igy rá? - vigyorgott.

Lesütöttem a szemeimet, és egy darabig meg se szólaltam. Egek, annyira gáz volt, jó hogy szégyelltem magam, nem?! De!

Végül ő is komolyabbra vette a figurát, amikor látta, mennyire zavarbajöttem.

- Hé, figyi, nem kell komolyan venni ám, csak vicceltem.

Felnéztem, és megláttam az aggódást a szemében. Éppen hogy csak ott volt, de én különösen jól tudok olvasni az emberek tekintetéből. Többen is megmondták már, és én is tapasztaltam.

- Semmi gond, vagyis úgy értem... - nem tudtam kinyögni semmi értelmeset, aztán sóhajtottam. - A hátsódra.

Pislogott rám párat, aztán egy sunyi vigyor kúszott a képére. Ne! Ezt ne! Ez megrémiszt! Nem akarom ezt a vigyort!

A bejegyzés trackback címe:

https://damiengabi.blog.hu/api/trackback/id/tr762255605

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása